Lengyelország, SzG3: augusztus 2016

Most egy tipikus lengyel fürdőhelyre látogatunk el.
A lengyeleknél a zdroj gyakorlatilag megegyezik a cseheknél található lázné-val (bár Karlovy Vary nevében nem szerepel, mégis az az egyik legnagyobb fürdőhely). Ladek Zdroj Lengyelország egyik legrégebbi fürdőhelye, mint ilyen már a XV. században is ismert volt. Mivel német nyelvterületre esett, Landeck volt a neve, később felvette a Bad Landeck nevet (a XX. században), ami fürdőváros mivoltára utalt. A II. VH-ban semmilyen sérülés nem érte, harcok nélkül foglalták el. Az azért érdekes, hogy a német önkormányzat egészen 1945 június 15-ig hivatalban maradt és csak ez után jöttek a lengyelek. Ekkor lett a neve Ladek Zdroj. Az itteni gyógyvíz radon tartalmú kénes víz, igen jó a mozgásszervi megbetegedésekre. 1945-től egy kisebb megszakítással 1991-ig a szovjet hadsereg használta a szanatóriumokat. A fürdőhely olyan híres volt, hogy itt kúráltatta magát többek között Goethe, II. Katalin cárnő, I Sándor cár, több porosz király és Adams, a későbbi USA elnök. Maga a város két részre oszlik, az egyik a közigazgatási központ, itt van a Városháza is a szokásos rynek típusú főtér közepén. A fürdő rész egy kicsit távolabb van a város másik végén, gyalog egy kicsit messze. A fő épülete a Wojciech nevű fürdő. Ez a rész szépen parkosított és több forrás is található a park szélén (nem messze kis arborétum is van). Itt több régi villa és szálloda várja a fürdővendégeket. Az egésznek van egy kis ódon, békebeli hatása, nem egy nyüzsgő hely, jól lehet pihenni itt.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Az összes, Lądek-Zdrój-ban készített fotó ITT található!

- a város:

- a fürdőnegyed:

Zdrój Wojciech

Źródło "Marianna"

Zdrój Wojciech

Vissza a főoldalra (katalógus)

Eredetileg nem a bánya miatt jöttünk erre, más látnivalókat szerettünk volna megnézni, de bizonyos okok miatt arra nem volt időnk, így a bányát választottuk úti célunknak. Azt már korábban is írtam, hogy a lengyelek irigylésre méltó élet színvonalon élnek (legalább is amit mi láttunk), kb 2/3-os! árszinten, mint mi. Az aranybánya és a környéke egy gondosan kiépített szabadidő centrum. A völgy bejáratánál van egy olyan bemutató terület, ahol a víz régebbi időkbeli hasznosítását mutatják be (külön belépő). A völgy végében található a bánya, itt van a pénztár is. Miután olyan nagy az érdeklődés, hogy nem lehet egy óránkénti vezetéssel letudni a tömeget, gyakorlatilag 5-10 percenként indulnak a túrák. Ebből is több van: alap túra (csak a bánya), alaptúra bánya vasúttal (mi erre fizettünk be), az elárasztott részeket csónakkal is meg lehet tekinteni. Ezen kívül mindenféle kombi jegyeket is lehet kapni, főleg olyanokat, amelyek elsősorban a gyerekek részére adnak kellemes szórakozást (aranymosás, stb.). Maga az alaptúra igazából nem egy nagy szám ha már valaki volt bányában, de azért elviselhető. Ez kb. 30-35 percig tart. Ekkor kijöttünk a bányából és egy kis gyalogösvényen felkapaszkodtunk a bánya fölé. Itt újabb lehetőségek adódnak sportolásra, a völgyben mászó pályák vannak kialakítva, a feljebb lévő kőbányában pedig kötélpályák, ahol a legkülönbözőbb magasságokban lehet lecsúszni a kőbánya felett. Mi természetesen tovább mentünk a bánya egy másik bejáratához. Itt olyan szakaszon is át kellett menni, ahol a megvilágítás olyan gyenge volt, mint egy igazi bányában. Majd elértünk egy függőleges aknához, ahonnan egy igen mélyre vezető vaslépcső soron kellett lemenni az aljára. Közben volt egy szint, ahol meg lehetett tekinteni a földalatti államhatárt, lévén, hogy a bánya és a település gyakorlatilag az államhatáron van. Némi további sétálgatás után elérkeztünk a bányavasút állomására. Itt megvártuk az ingázó bánya vasutat és hatalmas csörömpölés közepette kiértünk a bánya völgyébe (gyakorlatilag a bejárat mellé). Ez után elfogyasztottuk jól megérdemelt ebédünket az egyik vendéglőben, amely döbbenetesen kedvező árakon adott jó ételeket. Itt most megint bele kezdhetnék abba, hogy nálunk miért kerül olyan sokba valami, ha azt egy strandon, várban, dombtetőn, a Margitszigeten, stb. sorolhatnám a végtelenségig, adják, de nem teszem. Én és a családom véglegesen elveszett a magyar idegenforgalom számára, mivel ami itt folyik nálunk, azt nem kívánom finanszírozni. Csak egy példa: a bányába a belépő (ezzel az emelt bánya vasutas szolgáltatással, amivel végül is kb. másfél órás volt a program) egy felnőtt részére kb. 1000 Ft volt a belépő!

Vissza a főoldalra (katalógus)